Sarah Winman - Bádogember

2019.04.21

"Gyönyörű utazás emberi életeken át, az idő át, a szerelmen át." olvasható a Vogue véleménye a könyv hátsó borítóján.

A könyvesboltban nézelődve az akciós polcon bukkantam ré a könyvre. Először rikító borítója vonzotta tekintetem, majd elolvasva hátoldalán a fülszövege nagyon felkeltette az érdeklődésem.

A történet 2 személyről szól Ellisről és Michaelről. Egy majdnem szerelmes történet. De kicsit bonyolultabb annál. És valójában tényleg bonyolultabb... Olvasása közben többször meg kellett állnom és újra olvasnom néhány részt, hogy értsem mi is történik, hogy követni tudjam a történteket.

Sarah Winman fogalmazása egyszerűen gyönyörű, de nagy odafigyelést igényel. Sokszor el kellett gondolkoznom, hogy most akkor kinek a szempontjából is mesél.

A fülszöveg olvasásakor számomra kicsit becsapó volt, hogy Ellis és Michael két szerelmes férfi. Először azt hittem, hogy "egy majdnem szerelmes történet" alatt egy nő és egy férfi szerelmi életéről fogok olvasni. Majd kicsit megdöbbentem mikor rájöttem, hogy nem. Ettől még érdekesebbé vált a történet. Ezt fokozta az írónő sejtelmes megfogalmazása.

A könyv olvasása közben több kérdés is felmerült bennem. A regényt két nézőpontból is megismerhetjük. Először Ellis szemszögéből, amikor is felmerülnek a bizonyos kérdések. Majd Michael kisebb naplóját olvashatjuk, abban bízva, hogy válaszokat kapunk, de nem mindenre.Annie és Ellis házasságával kapcsolatban is elég sok mindenen elgondolkoztam. Mint ahogy azt olvashatjuk, Annie valószínűleg tudott a két férfi régi kölcsönös vonzalmáról. Hárman olyanok voltak, mint egy család, mely számomra kicsit furcsa, leginkább a megválaszolatlan kérdések miatt.

Számomra nagyon tetszett a folytonosan megjelenő sárga napraforgók is. Hiszen a tombolán nyert Napraforgókkal kezdődött minden...

Egy olyan történet, mely úgymond tabutémát dolgoz fel. Megismerhetjük a szerelem, ezen formáját is. Elvisz egy gyönyörű világba és betekintést nyerhetünk világukba, hogy hogyan élik ezt meg. Tanulságként pedig talán azt lehetne megfogalmazni, hogy fogadd el magad, olyannak és úgy amilyen vagy. Ez a regény teljesen jó példa arra, hogy ha nem fogadod el magad és nem azzal éled le életed, akit igazán szeretsz, akkor lehet, hogy boldog életet élsz, de nem leszel teljesen boldog.

A regény tényleg gyönyörűen megírt történet barátságról, szerelemről, veszteségről és családról. Viszont az olvasóban a végén is maradnak kérdések, legalábbis bennem maradtak. De egy regény akkor jó szerintem, ha olvasása közben nem csak kikapcsol és elvisz egy másik életbe, hanem ha felmerül benned azzal kapcsolatban kérdés. Mert valószínűleg akkor nyomot hagy benned. Ez a könyv egy ilyen regény. :) 

"Hiányoztál - mondja.

A mellkasomban a hang, ahogy egy kimerült fecske szelíden a földre zuhan."

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el